Városnézés

Peloponnészosz Történelmi helyek, Görögország

Görögország a világ egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja.. Görögországban több mint hatvan lakott sziget, négy évezredet átfogó történelmi helyszínek, idilli strandok és magas hegyvonulatok sokféle turisztikai látványosság várja a turistákat. A csak 350 euró ppd akkor lehet a a legjobb városnéző túra a vadászat során. Akropolisz - három templom az i.e. ötödik századból származik, és évente hárommillió látogatót vonz. Az első látogatás nyilvánvaló kiindulópontja a legnagyobb és legimpozánsabb templom, a 46 dór oszlopra támaszkodó Parthenon, amelyet a klasszikus építészet legbefolyásosabb épületének tartanak. Mindenképpen sétáljon az Akropolisz alatt éjszaka is, amikor az aranyszínű reflektorokban fürdőzve a legpompásabb.
Új Akropolisz Múzeum - Az Akropolisz területén talált archaikus és klasszikus leletek - az ősök büszke szobrai és élethű állatfigurák - láthatók itt. A legfelső emeletet annak a márványfríznek szentelik, amely egykor a Parthenon tetején futott körbe. A darabok mintegy fele eredeti, a többi fehér gipszmásolat. A hiányzó darabokat Lord Elgin 1801-ben távolította el, és ma a londoni British Museumban vannak.
A klasszikus athéni ókori agora az ókori görög agora legismertebb példája, amely az Akropolisztól északnyugatra található. Az Olümposzi Zeusz temploma egy kolosszális romtemplom Athén központjában, amelyet Zeusznak, az olümposzi istenek királyának szenteltek. Építése az i. e. 6. században kezdődött.

Korinthosz

A Korinthoszi-csatorna a Korinthoszi-öblöt köti össze az Égei-tengerrel.. Átszeli a keskeny Korinthoszi-földszorost, és elválasztja a Peloponnészoszt a görög szárazföldtől, így az egykori félszigetet gyakorlatilag szigetté teszi. A Kr. u. 1. században meghiúsult az építkezési kísérlet, de az építkezés meghiúsult. 1893-ban készült el. Méretek: (20,810 ft.) hosszúsága 24,6 m (81 ft.).

A hellén mítoszok szerint a várost Héliosz (Nap) isten leszármazottja, Korinthosz alapította, míg más mítoszok szerint Ephyra istennő, Oceanus titán lánya alapította, innen ered a város ősi neve (szintén Ephyra). Bizonyítékok vannak arra, hogy a város i.e. 2000 körül elpusztult. #3 Ősi Korinthosz Görögország egyik legnagyobb és legfontosabb városa volt, Kr. e. 400-ban 90 000 lakossal.. Miután a teljes pusztulása után 146 BC, a A rómaiak új várost építettek helyette i.e. 44-ben. és később Görögország tartományi fővárosává tette. Keresztények számára, Korinthosz az Újszövetségben Szent Pál két leveléből, az Első és a Második Korinthusi levélből ismert. Akrokorinthosz, az ókori Korinthosz akropolisza, egy monolitikus szikla, amely az archaikus időktől a 19. század elejéig folyamatosan lakott volt. A hely legmagasabb csúcsán egy Aphrodité-templom állt, amelyet templomként keresztényesítettek, majd mecset lett belőle. Görögország egyik legfontosabb középkori várromhelye.

Mükéné

Mükéné, egy akropolisz helyén, folyamatosan lakott volt a Korai neolitikum. A második évezredben BC, Mükéné volt az egyik legfontosabb központja a Görög civilizáció, egy katonai erődítmény, amely Dél-Görögország nagy részét uralta. A görög történelem Kr. e. 1600-tól Kr. e. 1100-ig tartó időszakát nevezik mükénéi korszaknak. Mükénére hivatkozva. A fellegvár és az alsó város Kr. e. 1350-ben volt a csúcspontján. 30.000 lakos és 32 hektár terület.
A fellegvár falának legnagyobb kövei, beleértve a karzatokat és a kapuszárnyakat is, jóval több mint 20 tonnát nyomtak; egyesek súlya megközelíthette a 100 tonnát is. Kr. e. 1200-ra Mükéné hatalma hanyatlásnak indult.; végül a Kr. e. 12. században a mükénéi uralom teljesen összeomlott.

A legenda szerint a két testvér, Agamemnón és Menelaosz lett Mükéné és Spárta királya. Az öreg spártai királynak, Tündareusznak két rossz csillagzatú lánya volt, Heléna és Klütaimnésztra, akiket Menelaosz és Agamemnón vett feleségül. Agamemnón örökölte Mükénét, Menelaosz pedig Spárta királya lett. Hamarosan Heléna megszökött a trójai Párissal. Agamemnón 10 évig tartó háborút folytatott Trója ellen, hogy visszaszerezze a lányt a bátyjának.

Nafplio

A város volt az Első Görög Köztársaság és a Görög Királyság fővárosa az 1821-es görög forradalom kezdetétől 1834-ig.
A város falai a klasszikus kor előtti időkből származnak. Később a bizánciak, a frankok, a velenceiek és a törökök tovább erősítették az erődítményeket. Nafpliót 1212-ben az Akhájai Fejedelemség francia keresztes lovagjai foglalták el. Az Argosz és Nauplia uradalom része lett, amelyet 1388-ban eladtak a Velencei Köztársaságnak. Az ezt követő 150 év alatt az alsó várost kibővítették és megerősítették, és új erődítményekkel egészítették ki Akronaupliát. A velenceiek és a frankok érkezése a város erődítményeinek részévé alakította át. A város további erődítményei közé tartozik a Palamidi és a kikötő közepén található Bourtzi. A velenceiek 1685-ben visszafoglalták Nafpliót az oszmánoktól, és "Moreai Királyságuk" fővárosává tették. Palamidi vára valójában a velencei birodalom utolsó nagyszabású tengerentúli építménye volt. A város védelmére azonban mindössze 80 katonát rendeltek ki, és 1715-ben az oszmánok könnyedén visszafoglalták. A görög függetlenségi háború alatt Nafplio fontos szerepet játszott.

Epidaurosz

Epidaurosz Apollón fiának, Aszklépiosznak, a gyógyítónak a szülőhelye, Epidaurosz a várostól mintegy 8 km-re fekvő szentélyéről, valamint a ma is működő színházáról volt ismert. Az epidauroszi Aszklépiosz-kultusz a Kr. e. 6. századból származik, amikor Apollón Maleatasz régebbi, hegytetőn álló szentélye már nem volt elég tágas. Az epidauroszi Aszklépiosz a klasszikus világ leghíresebb gyógyító központja volt, ahová a betegek a gyógyulás reményében mentek. Hogy megtudják a megfelelő gyógymódot a betegségükre, egy éjszakát az enkoimeteriában, egy nagy hálóteremben töltöttek. Álmukban maga az isten adott nekik tanácsot, mit kell tenniük, hogy visszanyerjék egészségüket. A szentélyben találtak egy 160 vendégszobás vendégházat. A közelben ásványvízforrások is vannak, amelyeket a gyógyításban használhattak.

P

Diros barlangok

A Dyros-barlangok egy földalatti folyó részét képezik. Körülbelül 5000 métert tártak fel, és kis csónakokkal és szűk folyosókon keresztül lehet megközelíteni. Az egyiket cseppkő- és sztalaktitképződmények veszik körül. A régészeti kutatások kimutatták, hogy a barlangok a paleolit és neolitikumban istentiszteleti helyként szolgáltak, és lakóik úgy hitték, hogy a barlangok az alvilág bejáratát jelentik. A Vlychada-barlang területe 16 700 m2. A látnivalók megtekintésének fő útvonala egy 2,5 km hosszú, kanyargós járat. A 40 perces csónakázás során a látogató a járatok és galériák bonyolult és labirintusszerű hálózatával találkozik, amelyet cseppkövek és sztalaktitok díszítenek, amelyeknek a vízben való tükröződése kiemeli természetes szépségüket.

Methoni

Methónit azonosították Pedaszosz városával, amelyet Homérosz "ampeloessa" (szőlőlevél) néven említ, mint az utolsó ajándékot a hét közül, amelyet Agamemnón Akhilleusznak ajánl fel, hogy lecsillapítsa dühét. A velenceiek a 12. század óta szemet vetettek Methonira, mivel a város a Velencéből a keleti piacokra vezető útvonalon fekszik. A velenceiek megerősítették Methónit, amely fontos kereskedelmi központtá fejlődött, és nagy jólétet hozott. Methoni fontos középállomássá vált Velence és a Szentföld között, ahol minden utazó megállt a Kelet felé vezető úton. Egy 1484-ben arra járó zarándok megcsodálta az erős falakat, a mély árkokat és az erődített tornyokat.

Pylos

Pylos történelmileg Navarino olasz nevén is ismert, és már a neolitikum óta lakott. Jelentős királyság volt a mükénéi Görögországban, a közelben feltárták az úgynevezett "Nesztor palotájának" maradványait, amelyet Homérosz Iliászában szereplő Nesztorról, Pylos királyáról neveztek el. Az 1280-as években a frankok a helyén építették fel a régi navarinói várat. Pülosz 1417-től 1500-ig a Velencei Köztársaság fennhatósága alá tartozott, amikor az Oszmán Birodalom elfoglalta. Az oszmánok Pyloszt és öblét haditengerészeti támaszpontként használták, és itt építették fel az Új Navarino erődöt.

Régi navarinói vár és a Voidokilia strand

A régi navarinói vár egy 13. századi erődítmény Pylos közelében. A vár egy impozáns, 200 méter magas sziklaalakzat tetején áll az öböl északi szélén, amelyet meredek sziklák szegélyeznek; a természetesen védhető helyet valószínűleg már a klasszikus idők óta lakják. A velenceiek többször is megpróbálták megvásárolni a várat, mivel aggódtak a kereskedelmi érdekeiket fenyegető veszély miatt; 1417-ben elfoglalták, hogy megakadályozzák a genovaiakat ebben, és végül 1423-ban elérték, hogy eladják az akhiai hercegtől, Centurione II Zaccariától.

Ősi Messini

Az ókori Messiniben találhatók a nagy klasszikus városállam, Messene romjai, amelyet Epaminondas alapított i. e. 369-ben, a leuktrai csata és a peloponnészoszi első thébai invázió után. Messene-t egy 9 km hosszú, 7 méter - 9 méter magas körítőfal vette körül. Ezen a helyen áll az árkádiai kapu, amely a Megalopoliba vezető ókori utat őrizte.
A romok többsége egy kis völgyben terül el, amely közvetlenül Mavromati falu alatt található. A romok feltárása során kiderült, hogy itt volt egy színház, Asklepion, amely az egészség istenének temploma volt, egy stadion és egy tornacsarnok. Számos római kori rom is található.

Az ókori Olimpia

Az ókori Olümpia már i. e. 4000-ben lakott volt, de vallási és atlétikai központként csak i. e. 776-ban vált elismertté, amikor az első olimpiai játékokat megrendezték. Több mint 2500 évvel később a 2004-es athéni játékok olimpiai lángját itt gyújtják meg. A legendák is szilárdan rögzültek Olimpia eredetében. Az egyik történet szerint Zeusz és Kronosz birkózott a termékeny Elia prefektúráért, amelyben Olimpia áll. Természetesen a szuperisten Zeusz győz, és úgy dönt, hogy az első játékok megalapításával ünnepel. Egy másik legenda szerint Héraklész kijelöli az olümpiai szentélyt, és bevezeti a vad olajbogyót, amelynek koszorúja a játékok hagyományos győzelmi koronája lett.

A Zeusz-templom Olympiában egy ókori görög templom volt a görögországi Olympiában, amelyet Zeusz istennek szenteltek. A templom, amelyet Kr. e. 472 és 456 között építettek. A templomban állt Zeusz híres szobra, amely az ókori világ hét csodájának egyike volt. A krizelelefántos (aranyból és elefántcsontból készült) szobor körülbelül 13 méter (43 láb) magas volt. A fején olajfaágakból álló szoborszerű koszorú volt. Jobb kezében Zeusz a szintén elefántcsontból és aranyból készült Nike (a győzelem istennője) alakját tartotta - bal kezében pedig egy jogart tartott, amelynek tetején egy sas ült. Zeusz palástja és szandálja aranyból készült. A trónt arany, drágakövek, ébenfa és elefántcsont díszítette. A szobor Görögország legtiszteletreméltóbb művészi alkotása volt.

ddfdddeafcd

A Kri Kri vadászat oldalai

Történet a Kri-Kri ibex számára

Kri Kri ibex ruházatok
foglaljon túrát még ma

Szerzői jog © 2022 Kri Kri ibex Ltd. Minden jog fenntartva.

  • +306-983-049-300
  • info@krikrihunt.com
  • Papazoglou 4, Kalamata, Görögország
hu_HUHU
hu_HUHU en_USEN de_DEDE es_ESES fr_FRFR ru_RURU da_DKDA lvLV nn_NONN tr_TRTR pt_PTPT sv_SESV zh_CNZH arAR