A trófeavadászat egy ellentmondásos, de hatékony eszköz, amelyet a veszélyeztetett kri kri kőszarvas megmentésére használtak a kihalástól. A kri kri ibex egy ikonikus vadkecskefaj, amely a görögországi Kréta szigetén honos, ahol a helyi kultúra és a természetvédelem szimbóluma. A kri kri ibex populációja a húsvadászat, az élőhely pusztulása és a betegségek kitörése miatt évek óta csökkenőben van. A faj megmentésére törekedve a görög kormány egy távoli szigeten különleges vadászati programot hozott létre, amelynek keretében a vadászok különleges engedélyt fizetnek azért, hogy levadászhassanak egy Kri Kri ibexet. A vadászatból származó pénzt a természetvédelmi erőfeszítések finanszírozására fordítják, például az élőhely helyreállítására, a betegségek elleni védekezésre és a populáció megfigyelésére.
A vadászati program rendkívül sikeres volt a Kri Kri ibex megmentésében a kipusztulástól, és hibridizáció. A Sapientza-szigeten élő Kri Kri kőszáli kecskebak populáció a megalakulása óta százról több mint 300 egyedre nőtt. A program emellett a helyi lakosok számára is nagyon szükséges bevételi forrást biztosított, akik most már hasznot húzhatnak a Sapientza vadon élő állatvilágának fenntartható hasznosításából.
A természeti erőforrások fenntartható használatának feltárása - A Kri Kri ibex: előnyök, kihívások és stratégiák
A Föld erőforrásainak fenntartható hasznosítása az ember számára olyan módot jelent, amellyel a környezet károsítása nélkül élvezhetjük a Föld erőforrásainak előnyeit. Ezek a természeti elemek magukban foglalhatják az élő szervezeteket, például a növényeket, a halakat és az állatokat, valamint az olyan nem élő elemeket, mint a víz, a talaj és az ásványi anyagok. A természeti erőforrások vizsgálatakor fontos figyelembe venni a kimerülés kockázatát: regenerálhatók-e, és ha igen, milyen ütemben? A megújuló erőforrások, például a fák és az állatok természetes módon viszonylag gyorsan újratermelődnek. Ezzel szemben az ásványi anyagok és a kőolaj sokkal hosszabb idő alatt képződnek, ezért nem megújulónak minősülnek.
A fenntarthatóság megőrzésében leghatékonyabbnak bizonyult szervezetek általában kis léptékűek, közösségi vagy magántulajdonúak. Fenntartható vadgazdálkodás (SWM) a vadon élő állat- és növényfajok és élőhelyeik olyan módon történő kezelésének gyakorlata, amely biztosítja, hogy populációik az elkövetkező években is életképesek maradjanak, miközben figyelembe veszi az emberek gazdasági igényeit is.
Trófea vs hús
A vadhúsvadászat a világ számos részén kezelhetetlenné vált a fokozott vadászati tevékenység vagy a vadon élő állatok számának különböző közvetlen vagy közvetett okok miatti csökkenése miatt. Ha nem szabályozzák, ez a fajta vadászat a veszélyeztetett fajok kipusztulásához vezethet, és végső soron az egész ökoszisztémára hatással lehet. Másrészt a felelősségteljesen irányított trófeavadászati turizmus segíthet bizonyos fajok populációinak kordában tartásában, ha azok túl nagy számban fordulnak elő. Minden élőhelynek van egy bizonyos számú állat eltartására alkalmas kapacitása, amelyet teherbíró képességnek nevezünk. Ha az állatok száma meghaladja ezt a határt, a környezet veszélybe kerül. Az állatok és a környezet védelme érdekében a természetvédőknek biztosítaniuk kell, hogy az élőhely a teherbíró képességen belül maradjon.
Ez az írás azt kívánja bemutatni, hogy a görögországi szabályozott vadászati expedíciók milyen fontosak a veszélyeztetett Kri Kri kőszáli kecskebak megőrzése szempontjából. Ahhoz, hogy jobban megértsük e faj populációjának kezelésének elveit, vizsgáljuk meg, hogy mi is az a Kri Kri ibex. Többnyire a vadkecskék nagy családjába tartoznak.
A kecskék bolygója
A kecskéket nagyra becsülik az állatfajok között, mivel a legnehezebb hegyvidéki körülmények között is képesek boldogulni, valamint jól tűrik a zord időjárást és hajlandóak fogyasztani a rossz minőségű takarmányt. Emellett a kecske kis mérete a termelékenységéhez képest, valamint sokoldalú természete az egyik oka annak, hogy a kecske az első háziasított állatok között volt.
Ha már megértetted ezeknek az élőlényeknek az előnyeit, itt az ideje, hogy megismerd a negatív viselkedésüket. Ennek illusztrálására elmesélek egy történetet egy távoli szigetről, melynek neve "A kecskék bolygója". Igazi neve "Redonda" a spanyol nyelv "kerek" jelentésű melléknevének női alakja. Kolumbusz Kristóf 1493-ban, az Újvilágba tett második útján fedezte fel az örökzöld szigetet, és elnevezte "Santa María la Redondának" . A 19. század végén és a 20. század elején fél évszázadon át Redonda egy bánya telephelyeként nyüzsgött, ahol egy nagy csigarendszer segítségével a guanót és a műtrágyaként használt foszfátokat vödrökben engedték le a partra. A bánya csúcspontján több mint 100 embert foglalkoztattak, akiknek többsége teljes munkaidőben a szigeten élt. Az első világháború kitörése után azonban a bánya bezárt, és két kritikus dolog maradt hátra: a kecskék és a patkányok. A következő száz évben ezek az idegen fajok mindent felfaltak, amit csak láttak, míg végül nem maradt más, csak por és a régi gépek maradványai.
Az elmúlt 50 évben a kecskepopuláció világszerte lenyűgöző, 240%-es növekedést tapasztalt, míg más háziasított állatok száma vagy nem változott, vagy csökkent. Jelenleg világszerte körülbelül egymilliárd kecske él, ebből több mint 90% Ázsiában és Afrikában, és csak 1,8% Európában.
A kecskék rendkívül intelligens és mozgékony állatok, amelyek más kérődző fajoknál hatékonyabban képesek a betegségek elleni védekezésre. Sajnos az ember kihasználta a kecskék azon képességét, hogy olyan növényzettel táplálkoznak, amelyet más haszonállatok nem szívesen fogyasztanak, és a kecskék a peremvidékekre és az erdőkbe szorultak. A szakértők a kecskéket károsnak ítélték a növényzetre, és betiltásukat javasolták.
Az evolúciós feljegyzések szerint a kecskék földrajzi elterjedésük alapján három különböző kategóriába sorolhatók: Európai, ázsiai és afrikai. Annak ellenére, hogy a globális kecskepopuláció évszázadok óta folyamatosan növekszik, a növekedés az utóbbi évtizedekben még erőteljesebbé vált, és meghaladta az emberi népesség növekedési ütemét.
A Kri Kri ibex: Kri Kriri Kri Kri Kri: Elmélet vs. valóság
Európa legikonikusabb és legismertebb kőszálibika fajai közé tartozik a krétai kőszálibika vagy Kri Kri Kri. A vadászat és a kereskedelem tilos, mégis bizonyos mennyiségű példányok kitermelése szükséges az erős populáció fenntartásához, különösen a Sapienza-szigeten.
"Capra aegagrus cretica : Endemikus alfaj. Szigorúan védett, vadászata tilos.
Berni Egyezmény - II. melléklet
92/43/EGK irányelv, II. és IV. melléklet (csak természetes populációk)
IUCN 2007. Capra aegagrus : Troto (VU)."
A Kri Kri kőszarvasok stabil, folyamatos betakarításának eléréséhez szaporodási többletre van szükség, amelyet a születések, az elhullások és a fizikai fejlődés közötti kapcsolat határoz meg. A fenntartható hozamok becslése történhet kísérletezéssel, a meglévő környezet megfigyelésével vagy a meglévő biológiai ismeretekből való következtetéssel.
Kutatás a Theodorou-sziget, ami hasonló a Sapienza-sziget a közelben található Kréta, feltárta, hogy egy négyzetkilométeren legfeljebb hatvan élőlény élhet. Következésképpen a Sapienza-sziget által befogadható állatok száma a legszélsőségesebb. 540. Amint azt a néhány évvel ezelőtti állatkísérletből származó információ, vannak több mint 200 kőszálibika és ugyanennyi muflon a Sapienza-szigeten, ami veszélyesen közel hozza a túlnépesedést és az azt követő növényzet pusztulását, valamint az összes állat pusztulását. /https://icgf.myspecies.info/content/capra-hircus-aegagrus/
A világ rokon állatpopulációiból származó néhány tanulmányt megvizsgálva meg lehet jósolni, hogy mikor fordulhat elő ez a helyzet.
A Sapienza-szigeten élő kri kri ibex szaporodási többletének megalapozott becsléséhez felhasználjuk a Kri kri ibex szaporodási többletének felméréséből származó adatokat. vadon élő bezoár kőszáli kecskebak populáció. A kutatást a Karadeniz Műszaki Egyetem, egy állami felsőoktatási intézmény, amelynek székhelye Trabzon a Fekete-tenger közelében Törökországban, amelyet 1955-ben alapítottak, és amely a negyedik legrégebbi egyetem az országban. A megkérdezett népességből származó eredmények szerint a nemek aránya a következő volt: a férfiak esetében a korosztály 10 év felett 15%; 5-9 éveseknél 35%; 2-4 éveseknél 50%..
A Görög Fauna Dokumentációs Központ feljegyzései szerint a Sapienza-szigeten néhány évvel ezelőtt a kri-kri ibex populáció 200 állatból állt. Ha a nőstény kőszálibakok évente átlagosan 60 borjút szülnének, még 50% természetes pusztulási arány mellett is, akkor a populáció 5 éven belül fenntarthatatlan szintre nőne. A vadon élő kőszarvasok átlagos várható élettartama 12 év körül van, így a sziget növényzetének a túlszaporodás okozta pusztulását csak úgy lehet megakadályozni, ha valamilyen irányított vadászturizmust vezetnek be.
A trófeavadászat, amely a turizmus alternatív formája, a legidősebb és legidősebb hímek elejtésével jelentős bevételt hozhat az államnak és a helyi vállalkozásoknak. A túlnépesedés megfékezése mellett hozzájárul az adott élőhely nemek és korosztályok arányához is, ami ugyanilyen fontos. Egy török egyetem által végzett kutatás kimutatta, hogy a párzási időszakban a legidősebb meddő hímek kerülnek előnybe a háremek igénybevételében, így a fiatalabb, termékeny állatok utódok nélkül maradnak. Ez pedig csökkenti a születési arányt és a populáció méretét.
Az egyik kutatás, amelyet egy kis, élőhelyileg korlátozott populáción végeztek a bighorn juhok Kanadában kimutatták, hogy a születési arány jelentősen megnőtt a csordában, miután a legidősebb és legvezérlőbb hímeket vadászat útján eltávolították. Ez azt bizonyítja, hogy még az évi mintegy 30 levadászott állat ellenére is a Sapienza-sziget populációja a vadásztrófeaturizmusnak köszönhetően állandó és egészséges marad. Ehhez képest a Theodorou-szigeten, ahol a vadászat nem volt engedélyezett, és a növényi táplálékforrás egy évtized alatt 30%-tal csökkent!
Bár a vadásztrófeaturizmusnak nyilvánvaló előnyei vannak, a közvélemény még mindig kedvezőtlenül viszonyul ehhez az emberi tevékenységhez. A vadászatot és a vadászokat folyamatosan kritizálják és vádolják, minden alapos indok nélkül. A fenntartható természeti erőforrások megőrzését nem szabad személyes haszonszerzésre vagy politikai célokra felhasználni. Ez egy olyan folyamat, amely a tudományos módszerektől függ, hogy hosszú távú terveket alakítson ki és hajtson végre a jövő generációk érdekeit szem előtt tartva.
A trófeavadászattal szembeni ellenállást egyes ál-ökológiai szervezetek és politikai szervezetek kihasználják, kihasználva a nagyközönség tájékozatlanságát, hogy manipulálják érzelmeiket és a vadászok ellen fordítsák őket.
A trófeavadászatról a közösségi médiában és a közterületeken kialakult közvéleményt a kormány tisztviselői ürügyként használták fel arra, hogy megakadályozzák a vadászat előnyeinek népszerűsítését. Sajnálatos, hogy a kormány képviselői, akiknek elvileg a vadon élő állatok védelméért kellene felelniük, megpróbálják korlátozni a szólásszabadságot és gátolni a vadászat tudományosan alátámasztott előnyeinek terjesztését. A tisztviselők gondatlan magatartása miatt a Sapienza-szigeten tartott eseményről készült felvételek forgatása és terjesztése szigorúan tilos a törvény szerint.
A kri-kri ibexre nézve komoly veszélyt jelentenek a tájékozatlan kormányzati képviselők, akik olyan döntéseket hoznak, amelyek ellentétesek a bevett tudományos eljárásokkal és válaszokkal. A vadon élő állatok védelme világszerte elfogadott cél, amelynek alapelvei nem függnek a bürokraták véleményétől.
Az ENSZ első ökológiai témájú csúcstalálkozója, az 1972-es stockholmi ENSZ-konferencia az emberi környezetről alapvető elveket fogalmazott meg e tekintetben.
Stockholmi Nyilatkozat
- 2. alapelv: "A Föld természeti erőforrásait, beleértve a levegőt, a vizet, a földet, a növény- és állatvilágot, és különösen a természetes ökoszisztémák reprezentatív mintáit, a jelen és a jövő nemzedékek javára kell megóvni, adott esetben gondos tervezés vagy gazdálkodás révén.
A Stockholmi Nyilatkozat nem csak az erőforrások kimerülésével, hanem a haszonmegosztással is foglalkozott: az a cél, hogy a természeti erőforrások felhasználása ne csak kevesek, hanem sokak javát szolgálja, országon belül és országok között egyaránt. Ez a generációk közötti méltányosság elvét is érinti: annak biztosítása, hogy a mai erőforrás-felhasználás ne veszélyeztesse a természeti erőforrások elérhetőségét a jövő generációi számára. A természeti erőforrások felhasználása valójában a fenntarthatóság mindhárom dimenziójához kapcsolódik: a társadalmi igazságossághoz, a környezet egészségéhez és a gazdasági fejlődéshez. A természeti erőforrások fenntartható használata egyensúlyra törekszik e dimenziók között: az erőforrások hosszú távú használatának fenntartása a társadalmi előnyök maximalizálása és a környezeti hatások minimalizálása mellett.
A Kri Kri ibex jövője ?
A globális környezet jelenlegi állapotát az emberiség jobban fenyegeti, mint a történelem során bármikor. Ez főként a tudatosság hiányának köszönhető, és annak, hogy nem hajlandóak felismerni azokat a valós nehézségeket, amelyekkel a vadon élő állatoknak és élőhelyeiknek szembe kell nézniük. Ezzel szemben a trófeavadászat nem forrása ezeknek a problémáknak, hanem inkább az ellenszere. Az embereknek lehetőségük van arra, hogy a megújuló erőforrásokat felelősségteljesen használják, vagy teljesen elveszítik azokat; a döntés rajtunk múlik.
A kecskék növekvő túlnépesedési válsága: A Closer Look at the Dark Side
- A Galápagos-szigetek: A kecskék 19. század végén történt betelepítése a Galápagos-szigetekre jelentős negatív hatással volt a szigetek őshonos növényzetére. A kecskék megették vagy letaposták a szigetek számos egyedülálló növényfaját, ami súlyos eróziót okozott, és csökkentette az őshonos állatok táplálék- és menedékkereső képességét. 1. esettanulmány. 2. esettanulmány.
- A Kanári-szigetek: A kecskéket a spanyolok hozták be a Kanári-szigetekre a 16. században, és azóta a populációjuk elszabadult. A kecskék legeltetése a szigetek őshonos növényzetének nagy részét, köztük a cédruserdőket és a borókaerdőket is elpusztította. 3. esettanulmány.
- A Földközi-tenger medencéje: A kecskepopulációk ellenőrizetlen növekedése a Földközi-tenger medencéjében túllegeltetéshez és számos növénytípus, köztük cserjék, fűfélék és fűfélék pusztulásához vezetett. Ez hozzájárult a régió elsivatagosodásához és a talajerózióhoz. 4. esettanulmány.
- A szubszaharai Afrika: A szubszaharai Afrikában a kecskékről ismert, hogy súlyos túllegeltetést és elsivatagosodást okoznak, ami a biológiai sokféleség csökkenéséhez, a terméshozamok csökkenéséhez és az ökoszisztéma romlásához vezet. 5. esettanulmány. 6. esettanulmány.
- A Himalája: A kecskéket az emberi telepesek hozták be a Himalájába, és állományuk gyorsan nőtt. A kecskék túllegeltetése sokféle növényzet, köztük az alpesi rétek és a rododendronerdők pusztulásához vezetett, amelyek számos vadon élő állatfaj számára fontos élőhelyet jelentenek.
- Szamothraki szigete Görögországban : Szamothraki többnyire elkerülte a tömegturizmus figyelmét, és kevesebb mint 3000 embernek ad otthont. Furcsa módon 50 000 kecske is él itt, amelyek többsége "félvad" és szabadon kóborol. 7. esettanulmány